I. Gróf Bethlen István Erdélyi Nyári Egyetem 3. rész

A Nyári Egyetem keretén belül a plenáris előadások második blokkjához a gernyeszegi Teleki-kastély szolgált különleges helyszínként.

Prof. Dr. Rechnitzer János a városkutatás új módszereiről és lehetőségeiről tartott előadást, melyben kiemelte, hogy mentora, Enyedi György munkásságát folytatja kutatásaival, melynek során a magyar városi tér kerül fókuszpontba. A Modern Városok Program városfejlesztési projekt elemzései mellett a nyolc magyar nagyváros összehasonlító vizsgálata is izgalmas irányai a hazai városkutatásnak. Megfigyelhető, hogy egyre nagyobbak a városi rendszerek, melyek magukba szívják a munkaerőt, tehát egyfajta gravitációs erővel bírnak a térszerkezetben. A városok száma a rendszerváltást követően ugrásszerűen megnőtt, a várossá nyilvánítási folyamat dinamikussá vált, mely sok esetben inkább politikai gesztus volt, hiszen sok nagyközség kapott városi rangot, azok urbanizáltági foka nem indokolta a lépést. Rechnitzer János több szakaszt különített el a városok fejlesztésének és kutatásának viszonylatában. Az első időszak 1984-1996 között datálható, a rendszerváltás időszakában a nagyvárosi igazgatás és kormányzás, a regionális innovációs potenciál értelmezése, a városhálózat tagozódása voltak úttörő folyamatok. A magyar térszerkezetben szigetként tornyosuló nagyvárosok fejlődése, Győr-Budapest tengely formálódása indult útjára, illetve 40-50 városi tér vált erősebbé, melyek innovációs és modernizációs folyamatokat tudtak integrálni, miközben kialakultak az egyetemi városok, mint egyfajta koncentrációs tömbök, melyek a gazdasággal is képesek voltak új együttműködéseket kibontakoztatni. A második szakaszban átstrukturálódás zajlott a térszerkezetben, megszülettek a sikeres város kritériumai (Enyedi 1997), melyek jelezték, hogy azok a városok haladnak előre, amelyek magasabb tudásértékkel bírnak, valamint nyitottak az újdonságokra, innovációra. A kritériumok a globális világban felerősödnek, hangsúlyosabbá válnak. Az évezred elején megindult a növekedési pólus program, a regionális funkciók elkezdtek működni, a funkcionális várostérség, a policentrikus hálózat kialakítása, az Országos Területfejlesztési Koncepció (2005) mind-mind dinamizálták a városok fejlődését. Majd a további szakaszokban szuburbanizációs folyamatok is gyorsuló tempóba vágnak át, felgyorsul az agglomerációs terek kialakulása. A területi politikára döntően a hektikusság volt jellemző, mely vonás nem segítette a városok kiegyenlített fejlődését. 2010 után a területi kutatásokban új irányok jelentek meg, megvalósult a Győri Járműipari Kutatás, olyan kutatási ösvényeken tapostak a kutatók, mint a területi tőke, új gazdasági elemek, mint kreatív gazdaság, smart city. A fővárosok elszívó hatása tovább erősödik, mely az egész kelet-közép-európai makrotérségre jellemző. Végül Rechnitzer professzor kifejtette, hogy fontos kutatási irányok ma a város és vidék kapcsolata, az intézményrendszerek átalakulása, a kis- és középvárosok fejlődési pályái, hálózati kapcsolatok, mindemellett nemzetközi összehasonlítások is előtérbe kerültek olyan fogalmak kereszttüzében, mint smart city, ökováros, élhető város.

Dr. Filep Bálint egyetemi docens, kancellár az egyetemi ökoszisztéma kapcsán olyan izgalmas kérdéseket feszegetett előadásában, mint a technológia rohamos fejlődésének hatásai, a digitalizáció térnyerése, a robotika, mesterséges intelligencia befolyása a munkaerő piacra. Mi várható tíz év múlva? Előbukkannak ma még nem létező szakmák, melyek új készségek kibontakoztatását kívánják meg? A globális kihívások elérik az oktatási rendszert, a folyamatos tanulási és változási képesség létfeltétellé válik. Ugyanakkor a változások a magyar gazdaság szerkezetére is hatással vannak, a kis- és középvállalatok megerősítése alapvető feladat. Olyan kihívások elé állunk, mint a kevésbé fejlett régiók esélyeinek javítása, a hazai felsőoktatás létszámnövekedéséhez való alkalmazkodás. Az egyetemek alkalmazkodása javul, mint ahogyan a likviditásuk is, köszönhetően a kancellári tevékenységnek, bár Filep Bálint kiemelte, hogy a budapesti intézmények még mindig jobban állnak, mint a vidéki egyetemek. A felsőoktatási intézményeknek továbbá meg kell birkózniuk a kutatói utánpótlás biztosításával, a K+F feladatok finanszírozásával, a lemorzsolódás csökkentésével, a doktori képzések kapacitásnövelési szükségével. Gondot jelent, hogy nem piaci béreket nyújt az egyetem, nem elég fokú a motiváció, a szolgáltatói attitűd nem jellemző az egyetemi kultúrára az oktatói bázison. Modellváltás abban történt, hogy a felsőoktatás és a gazdaság együttműködését erősítő kormányzati programok elindultak, jó modellek (Finnország, Izrael) segítenek a jó út megtalálásában. Célokként fogalmazta meg Filep Bálint a rugalmasabb foglalkoztatás, a hálózatosodás, a nyílt innovációs környezet, a Triple Helix Modell kiterjesztését, erősítését. Végül a Science parkok világába kaphattunk betekintést, melyek új típusú intézmények, ösztönző erővel bírnak az egyetemek számára és hatékony innovációs eco-rendszerként tekinthetünk rájuk.

Dr. Fekete Dávid a Nagyvárosok gazdasági kormányzási modelljeiről tartott előadást, győri példákkal illusztrálva. A nagyváros és a körülötte fekvő több kisebb település sokat kutatott téma, mely az elmúlt időszakban is állandó kérdéseket és problémákat generált. Volt olyan időszak, hogy azt tartották követendő iránynak, hogy a város vonja maga alá a környező településeket, erre jó példa Sziget, Révfalu Győrhöz csatolása a múlt század elején. Mindez Magyarországon az 1970-es években is előfordult, felülről irányítva, pl. Győrszentiván esetében. Ma egy új struktúra figyelhető meg: a nagyáros és a környezetében lévő települések együttműködését a gazdaságfejlesztés mozgatja. A fejlődési irányt egyértelműen meghatározza a finanszírozás (helyi iparűzési adó fontos forrás), az állam is beavatkozhat egy multinacionális vállalat letelepítésével is, valamint a közvetlen állami finanszírozás (Modern Városok Program). Győr esetében továbbra is a járműipar, a gépipar a legfontosabb, de szükség van a gazdasági szerkezet diverzifikálására is. A logisztika, a gazdasági szolgáltatások fontos irány kell, hogy legyen, ugyanúgy mint a sportgazdaság, illetve a kulturális gazdaság is.

„Rossz dolgok látása és hiábavaló beszédek hallása által – A kolostorok, mint térségszervező tényezők”. A fenti címmel tartott rendhagyó előadást Sárai-Szabó Kelemen OSB perjel. A Győri Bencés Perjelség vezetője egyháztörténeti prezentációval színesítette a nyári egyetem szakmai programját. Múltidézését 313-ban, Nagy Konstantin idejében kezdte, majd az üldöztetés és a vártanúság eseményeinek bemutatásával világított rá, mennyire nehéz helyzetben voltak a régi évszázadok egyházi hivatást gyakorló emberei. Az atya a középkort a szerzetesség virágkoraként mutatta be, ekkor alakultak meg többek között a ferencesek, a domonkosok és a jezsuiták is. Megtudtuk, hogy a bencések népszerűségét többek között a szabályzatukban jelenlévő, a többi rendben tapasztalhatónál nagyobb rugalmasság okozta. Bár a szerzetesrendek többsége Európában alakult, az egyház és az állam viszonyának változásai, a felvilágosodás korának kihívásai következtében végül az Európán túli szervezeteiknek is köszönhetően maradtak fent ilyen hosszú ideig. Sárai-Szabó Kelemen nem feledkezett meg a magyarországi helyzetről sem. Elmondta, hogy a magyar férfiember természete alapján nem alkalmas az elvonultan élésre, ezért nálunk kevésbé terjedt el a szerzetesség. Ennek ellenére hazai fellegvárai is voltak a mozgalmaknak, a bencések Pannonhalmán és Tihanyban, a ferencesek Szegeden, a jezsuiták pedig Miskolcon alakították ki központjukat.

Az egyetemek funkcióinak bővülése gyakori, és sokszor látványos folyamat. Ezt a témát járta körbe dr. Feketéné dr. Czakó Katalin „Vállalkozói egyetemek Európában” című előadásában. A prezentációból megtudtunk, hogy az egyetemek már messze nemcsak oktatási intézményként funkcionálnak. Természetesen az oktatás, mint szolgáltatás megmarad, de a paletta folyamatosan szélesedik. Ennek jó példái a vállalkozói egyetemek, melyek esetében egy innovatív, vállalkozói szemléletű egyetemi vezetést kell elképzelni, amely rendelkezik vállalkozói stratégiával. Napjainkra ez a szemléletmód is kicsit átalakult, változott. Kezdetben sokan forráskiegészítésként használták, manapság pedig már sokszor egy választott stratégia az egyetem részéről. Az előadás során a teljesség igénye nélkül néhány jó példát is megismerhettünk, többek között Poznanból, Rennesből és Győrből.