I. Gróf Bethlen István Erdélyi Nyári Egyetem 2. rész

A plenáris előadások első blokkjára a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának épületében került sor, ahol Prof. Dr. Benedek József látott vendégül minket. A Kar keretein belül működik 2011 óta a Magyar Földrajzi Intézet, mely magyar nyelven geográfus képzést működtet. A hallgatók minden előadást magyar nyelven hallgatnak, ez a második legnagyobb geográfiai központ a Kárpát-medencében.

Dr. Fekete Dávid egyetemi adjunktus, a kutatóközpont tudományos vezetője bevezető előadásában bemutatta a kutatóközpontot, mely önálló kutatási egységként működik a Széchenyi István Egyetem tudásbázisán. A kutatóközpont a multidiszciplináris társadalomtudományok részterületeit, azon belül a regionális tudományok különböző területeit kutatja. A tavalyi év második felében a „Modern városok Magyarországon” című kutatásával elsőként foglalkoztak tudományos szinten a Modern Városok Programmal. A kutatóközpont másik fontos feladatának tekinti a Nyári Egyetem szervezését, melynek helyszínválasztása is tudatos volt, hiszen Kolozsvár kiemelkedő magyar térségszervező központ és jelentős tudományos bázis, Gernyeszeg pedig Gróf Bethlen István szűlőhelye.

Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának képviseletében Korsós Tamás konzul is megtisztelte Nyári Egyetemünket előadásával. Előadásában hazánk kolozsvári főkonzulátusának szerepéről, feladatairól számolt be, emellett rengeteg érdekességet, történetet osztott meg velünk és izgalmas volt belelátni abba, hogy milyen sokrétű, szerteágazó feladatai lehet egy külképviseleti intézménynek. Nem véletlenül kezdte Korsós Tamás, hazánk kolozsvári konzulja előadását azzal, hogy egy konzulnak nagy elhivatottsággal kell állnia szakmájához. Tudni kell, hogy a diplomácia keretén belül működik a konzulátus, illetve jogi és technikai segítséget, támogatást nyújtanak a hozzájuk forduló magyar állampolgároknak. Korsós Tamás szinte végtelennek tűnő sorolásában a konzulátus feladati között említette a közlekedésrendészettől, a jogosítvány bevonásán át, az útiokmányok pótlásán keresztül a beteg magyar állampolgárok segítését, de a börtönben lévő magyar állampolgárok jogainak, helyzetének kezelését, a magyar állampolgárság megszerzését, anyakönyvezést is. Ami meglepetés volt, hogy mindemellett kulturális tevékenységet is folytatnak, havi rendszerességgel szerveznek különféle kulturális programokat a külhoni magyarság számára azzal a szándékkal, hogy a magyar identitás, magyarság tudat lángját őrizzék. A kulturális rendezvények között voltak irodalmi estek, Kodály emlékév hangverseny, 56-os forradalomra történő emlékezés keretében zajlott programok, filmvetítések. Csakhogy a feladatok súlyát, nagyságrendjét érzékeltesse Korsós Úr, megosztott velünk néhány 2017-re vonatkozó adatot. Többek között kiderült, hogy mintegy 200 anyakönyvezés történt a konzulátus keretében, 600 házasság, mintegy 100 válás ügyét intézték, 5700 útlevél kiadása sikerült és ami nagyon izgalmas, hogy az évek során 135 ezer fő lett magyar állampolgár a Kolozsvári Főkonzulátus közreműködésével. Végül kiemelendő az a különleges, ügyfélbarát eljárás, melyet „kihelyezett konzuli napoknak” hívnak, és amely keretében a konzul maga megy ki az ügyfélhez, maga veszi át például az anyakönyvi bejegyzési kérelmet, útlevél kérelmet, hetente pár alkalommal. A Főkonzulátusra jellemző gáláns magatartást és jóindulatot a Gróf Bethlen István Erdélyi Nyári Egyetem résztvevői személyesen is megtapasztalhatták, mikor is a Főkonzulátus a konferencia után ebédre invitálta, hívta meg a hallgatóságot Kolozsvár pazar és pezsgő főterén működő, az erdélyi gasztronómia remekeit kínáló étterembe.

Nyári Egyetemünk vendége volt továbbá Székely István, az RMDSZ alelnöke, aki „A szervezett káosz anatómiája” címmel mutatta be romániai esettanulmányát. Előadásában felhívta a figyelmet, hogy Romániában nagy problémát jelent a hatalmi ágak egymáshoz való viszonya. Dilemmaként felvetette, hogy a félelnöki rendszerhez vagy parlamentáris államok közé sorolhatjuk-e román politikai rendszert? Ennek eldöntésére a politikai rendszer további jellemzőit is bemutatta előadásában. Az elnököt Romániában közvetlenül választják, jogosítványai a különböző tisztségekre való kinevezésében van, egyéb operatív hatáskörrel nem rendelkezik. Romániában eredetileg kétkamarás parlamentet akartak kialakítani, azonban a gyakorlatban ez sokkal inkább egy megkettőzött kamarás parlamentként értelmezhető, mivel mindkét házat azonos eljárással választják. A harmadik szereplőként a kormány szerepéről is szó volt. Problémás területként merült fel, hogy a kormány törvény erejű rendeletet fogadhat el például a parlamenti szünetben és ilyenkor gyakorlatilag átveszi a törvényhozás szerepét, számtalan törvényben szabályozandó ügyeket szabályoz így. Megismerkedhettünk továbbá a romániai választási rendszerrel is, melynek legfontosabb jellemzője az arányosság, ami a magyarok szempontjából nagyon előnyös. Érdekes jelenségként megemlítette a román parlamenti migrációt. Ennek hátterében az áll, hogy nem a parlamenti pártok, hanem a képviselők kapják a támogatást és a képviselők 25 %-a szokott pártot cserélni egy ciklus alatt. Ez a mindenkori kormánytöbbséget stabilizáló eljárás. Szó esett arról is, hogy a román parlamentben 18 kisebbségnek van teljes értékű képviselete, ami csak a képviselőházra érvényes.

Előadóink között köszönthettük dr. Kiss Tamás szociológust a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézettől. Kiss Tamás az erdélyi magyarok mint kisebbség helyzetéről, az őket érintő politikai és társadalmi folyamatokról tartott színvonalas előadást Kolozsváron. Nyitányként könyvbemutató zajlott, Palgrave Macmillan kiadó nyomtatásában megjelent „Accommodation of Minority Rights, Hungarians in Transylvania” című kötetét ismerhettük meg Kiss Tamás, Székely István Gergő, Toró Tibor, Bárdi Nándor, Horváth István szerzők tollából. A könyvben a rendszerváltás óta zajló Romániában élő magyarokat érintő hatásokról értekeznek a magyar kutatók. Az előadás e témát járta körül szintén, kezdve azzal a megállapítással, hogy „magyarnak lenni Erdélyben nem társadalmi stigma, nem asszociálódik a társadalmi marginalitással”. Továbbá elmondható – tudtuk meg Kiss Tamástól – hogy a magyar kisebbség intézményes hálóval is rendelkezik, melyet az etnikai elit ellenőriz, magában foglalva kisebbségi médiát, oktatás szervezését, NGO-kat, egyházat, mely intézmények alapvető, kulcs szerepet játszanak a magyarság-tudat megtartásában, erősítésében. Kiderült az előadás során, hogy a magyarok túlnyomó többsége a szavazások során következetesen domináns etnikai pártra szavaz, tehát erős az identitás és érdekképviselet jelentősége. Szerencsére az országban a többség részéről az egyéni szintű diszkrimináció viszonylag kis mértékű, az előadás címében megjelenő aszimmetria mégis fellelhető a magyar-román viszonyban, méghozzá állami szinten, a nyelvhasználat kérdésében, az etnikai hatalommegosztás és autonómiaformák tekintetében. Az előadásban szóba került a Minority SafePack kezdeményezés is, melynek célja, hogy az európai uniós jog része legyen a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem. Kiss Tamás úgy véli, hogy maga a kezdeményezés létrejötte is az aszimmetrikus akkomodáció válságának jele, a nemzetközi jelenlét és érdekérvényesítés háttérbe szorulásának visszhangja.

Dr. Benedek József professzor a vendéglátó város történetébe kalauzolt el minket, a Babes-Bolyai Tudományegyetem egyetemi tanára ugyanis „Kolozsvár poszt-szocialista fejlődésének mozgatórugói” címmel tartott előadást. Ebből megtudhattuk, hogy Kolozsvár igenis sikertörténetnek számít, főleg Románián belül. Az országot ugyanis nem homogén területek alkotják, a vidéki szegénység igen gyakori és markáns ismertetőjele keleti szomszédunknak, azonban a nagyvárosok kiemelkedő szigetekként jóval fejlettebbek és élhetőbbek környezetüknél. Kolozsvár sikertényezői között az egyetemek jelentős szerepét (körülbelül 50-60 ezer egyetemista van a városban), az ipari parkot, az erős vállalkozói környezetet, a kedvező elérhetőséget, és az országos jelentőségű szolgáltatásokat (oktatás, egészségügy, stb). nevezte meg. A javuló munkapiaci mutatókban igen fontos szerepet játszik az IT szektor, a városban ugyanis 1300 cég tevékenykedik ebben az iparágban, ezek 14 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak, ami az aktív lakosság 14%-át fedi le. Az átlagbér az IT szektorban 6000 lej. Kolozsvár jelentőségét mutatja, hogy a főváros, Bukarest után a második legjelentősebb központ az országban. Ez a pozitív hatások mellett az ingatlanárak emelkedését és a forgalom növekedését is eredményezi. Azonban a város nem elégedhet meg jelenlegi helyzetével, Benedek József úgy véli, hogy a munkaerőpiaci spektrum szélesítése kívánatos lenne.

A nap zárásaként a helyi helyzetkép után a nagypolitika felé, és nemzetközi vizekre eveztünk Dr. Grúber Károly előadásának köszönhetően. A Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára „Románia, Magyarország, Erdély: geopolitikai dilemmák” címmel tartott előadását azzal kezdte, hogy a Huntington és Fukuyama közti globalizáció és lokalizáció elméletek közül a globalizáció „vezet”, a geopolitika visszatért, ennek ékes bizonyítéka Románia is. Az ország esetében a Kárpátok a választóvonal, a jelenlegi geopolitikai fókusz pedig ettől keletre található a románok számára: a Moldáv Köztársaság, és a Fekete-tenger térsége. A Moldáv Köztársasággal való egyesülés időről-időre téma a politikusok és az átlagemberek között is. Ebben Oroszország számít keleti szomszédunk riválisának, ugyanis jelentős moldáv befolyással rendelkezik, amit elveszítene, ha a két ország egyesül. Ennek is köszönhető, hogy a románok folyamatosan erős kapcsolatokat építenek ki az USA-val, ami katonai együttműködésben is megnyilvánul. Grúber Károly elmondta, hogy Magyarország esetében nincsen erős orosz kitettség, ugyanakkor az USA-val való kapcsolat is jóval gyengébb. A magyar-román kapcsolatokban a megbékélés hiányát tartja negatívumnak, ugyanakkor a két ország közötti autópálya-összeköttetés hiányát is megemlíti, mint a térség fejlődését gátló tényezőt. Az energiapolitika terén ugyanakkor előre mozdulás tapasztalható. Előadását azzal zárta, hogy Magyarország és Románia egyaránt határos Ukrajnával, és az ukrán helyzet kapcsán a két ország érdekei igen hasonlóak.