Gróf Bethlen István tanulmányai végeztével Mezősámsondon, a Bethlen-kastélyban telepedett le, ahol átvette a Bethlen-birtokok igazgatását, mivel édesapja már jóval korábban elhunyt. Az egykori miniszterelnök Mezősámsondon élt feleségével gróf Bethlen Margittal és három fiukkal egészen a trianoni békediktátumig. Mivel Bethlen nem vette fel a román állampolgárságot, birtokai jelentős részét államosították, még a családi kripta területe is a román államé lett, melyet Bethlen csak hosszas pereskedés után szerzett vissza. 1940-ben, Észak-Erdély visszatérésekor Mezősámsond is újra Magyarország része lesz, s Bethlen renováltatja kastélyát, sokat időzik itt ebben a pár évben. A második világháborút követően a kastélyt teljesen kifosztják, majd az 1950-es évek elején egészében le is bontják. A kastélyparkot feldarabolják, helyén a kultúrotthon, illetve magánházak épülnek, az ősi fenyvest is kivágják.
Az egykori miniszterelnök szüleinek kriptáját a református egyházközségre bízták az örökösök, azonban az épületet rossz állapota miatt az 1970-es években lebontották. A szülők földi maradványait a református templom udvarán temették el, a kripta ajtajának kőkerete szolgál a sír peremeként, két márványtábla pedig sírkőként. A sír mögött az egykoron a kriptát díszítő kőből faragott címerek láthatók. Bethlen édesanyja, gróf Teleki Ilona a helyi egyházközség fontos mecénása volt, ma is áll az általa finanszírozott parókia épülete, rajta az emléktáblával, valamint az adományaként a templomba került szószék, rajta a Bethlen-címerrel.
A mezősámsondiak 2024-ben állítottak domborművet gróf Bethlen István emlékére a református templom udvarán, néhány lépésre szülei sírjától, két -akkor egyenként- 128 éves tölgyfa között, melyet a millenium tiszteletére ültettek az elődök. Még egy nevezetes fa van a templomkertben: egy hársfa, melyet 1940-ben, a Magyarországhoz történő visszatérés évében ültettek…
