Beszámoló a II. Gróf Bethlen István Erdélyi Nyári Egyetemről

2. rész

A II. Gróf Bethlen István Erdélyi Nyári Egyetemen keretein belül a plenáris előadásokra két nap során, két helyszínen került sor. 

Az előadások sorát Prof. Dr. Rechnitzer János, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára nyitotta, aki „A magyar nagyváros-kutatások legújabb eredményei” címmel tartott előadást. Professzor Úr kiemelte, hogy mentora, Enyedi György munkásságát folytatja kutatásaival, melynek során a magyar városi tér kerül fókuszpontba. A Modern Városok Program városfejlesztési projekt elemzései mellett a nyolc magyar nagyváros összehasonlító vizsgálata is izgalmas irányai a hazai városkutatásnak. Megfigyelhető, hogy egyre nagyobbak a városi rendszerek, melyek magukba szívják a munkaerőt, tehát egyfajta gravitációs erővel bírnak a térszerkezetben. Rechnitzer János több szakaszt különített el a városok fejlesztésének és kutatásának viszonylatában. Az első időszak 1984-1996 között datálható, a rendszerváltás időszakában a nagyvárosi igazgatás és kormányzás, a regionális innovációs potenciál értelmezése, a városhálózat tagozódása voltak úttörő folyamatok. A második szakaszban átstrukturálódás zajlott a térszerkezetben, megszülettek a sikeres város kritériumai (Enyedi 1997), melyek jelezték, hogy azok a városok haladnak előre, amelyek magasabb tudásértékkel bírnak, valamint nyitottak az újdonságokra, innovációra. A kritériumok a globális világban felerősödnek, hangsúlyosabbá válnak. Az évezred elején megindult a növekedési pólus program, a regionális funkciók elkezdtek működni, a funkcionális várostérség, a policentrikus hálózat kialakítása, az Országos Területfejlesztési Koncepció (2005) mind-mind dinamizálták a városok fejlődését. Majd a további szakaszokban szuburbanizációs folyamatok is gyorsuló tempóba vágnak át, felgyorsul az agglomerációs terek kialakulása. A fővárosok elszívó hatása tovább erősödik, mely az egész kelet-közép-európai makrotérségre jellemző. Végül Professzor Úr kifejtette, hogy fontos kutatási irányok ma a város és vidék kapcsolata, az intézményrendszerek átalakulása, a kis- és középvárosok fejlődési pályái, hálózati kapcsolatok, mindemellett nemzetközi összehasonlítások is előtérbe kerültek olyan fogalmak kereszttüzében, mint smart city, ökováros, élhető város, kreatív város.

A nyári egyetem vendégprofesszorai között köszönthettük Prof. Dr. Biró A. Zoltánt, a SAPIENTIA Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának egyetem tanárát, akitől „Agrárinnovációs kezdeményezések társadalmi beágyazása a Székelyföldön” címmel hallhattunk előadást. Professzor úr a Sapientia mellett, a KAM- Regionális és Antropológiai Kutatások Központja keretén belül is részt vesz kutatásokban agrárinnováció területén Székelyföldön, ebből kaphattunk átfogó képet az előadása során. A kutatásban közel 100 innovatív kezdeményezést vizsgáltak meg Székelyföldön terepmunka és interjúk segítségével.. Ezen kutatás keretén belül megfigyeltek a perifériás, illetve a félperifériás településeket és ezen belül a lokális – közösségi szerkezeteket. Az agrárjellegű szereplők három csoportját vázolta fel: családi háztartások gazdálkodás, üzemszerűen működő farmgazdaságok, valamint a családi háztartások és a farmgazdaságok közti térben szerveződő innovatív csoportok, melynek jellemzői olyan működési és magatartási modellt körvonalaztak, amely térségi értékekre és térségi kihívásokra alapoz, de működésében nem korábbi térségi mintákat követ. Esetükben társadalmi innovációról beszélhetünk, mely kezdeményezések egy széles körben elfogadott, hagyományos gazdálkodási modell közegében jelennek meg, és kihívást jelentenek a közegük számára azzal is, hogy egyáltalán léteznek.

Dr. Fekete Dávid a Széchenyi István Egyetem egyetemi adjunktusa, a Gróf Bethlen István Kutatóközpont tudományos vezetője a „Magyar nagyvárosok kormányzásának nemzetközi hatásairól” címmel tartott előadást. Előadásában kiemelte, hogy az ENSZ évkönyve szerint Magyarországon nem beszélhetünk nagyvárosi kategóriáról, melynek fő oka a hazai városhálózat aránytalanságaiban keresendő. Azonban térségszervezői funkcióval rendelkező városok viszont léteznek, melyek kutatásának témáját adták 8 város (Győr, Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs, Nyíregyháza, Kecskemét, Székesfehérvár) bevonásával. A nagyvárosi kormányzás európai és magyarországi alakulására is kitért az előadás, mely utóbbi tekintetében fontos kiemelni az új szerepkörök megjelenését, a Modern Városok Program infrastrukturális fejlesztéseit, valamint egyes térségi szerepkörök megerősödését (többek között Győr-Dunaszerdahely viszonylatában). A vizsgált 8 nagyváros közül 6 fekszik határmenti térségben, így azoknál további két dimenzió is a kutatás részét képezte, az EGTC-ben és az INTERREG projektben betöltött szerepük elemzésén keresztül. 2007 óta 27 EGTC-t jött létre Magyarországon, ám a nagyvárosi részvétellel működők közül csak az Arrabona EGTC (Győr) és a Pannon EGTC (Pécs) tud aktív együttműködést felmutatni.

Sárai Szabó Kelemen, a Győri Bencés Perjelség OSB perjele „A győri bencés közösség jövőbeli céljai és kihívásai” címmel tartott előadást, melynek első részében megismerkedhettünk a bencés rend rövid győri történetével. Az 1626-ban megjelenő jezsuitáktól, a bencések 1802-es győri megjelenésén keresztül, egészen az 1850-es évek történéseiig (pl. Rómer Flóris életútja) ismertette a bencés atya történetiségüket. Ezután a rend jelenlegi problémáit egy magyarországi egyházkutatással támasztotta alá, melynek eredményei alapján a nyugati országokra jellemző intézményrendszertől való legfőbb eltérést a létszámukban egyre fogyó és elöregedő szerzetesek száma okozza hazánkban. A bencés infrastruktúrával (pl. iskola) szemben elvárás lenne, hogy az egyház tagjai működtessék annak intézményeit, ez azonban nehézséget okoz a győri szerzetesrend számára. A rendet meghatározó dimenziók között említette a létszámot, életkort és elhivatottságot. Gyengeségnek tartja, hogy a hit iránt elkötelezettek szerint a rendhez való csatlakozással csupán egy út (oktatás) létezik, de bízik benne, hogy a kormányzattal együttműködve, fejlesztéseikkel és új kezdeményezéseikkel ezen változtathatnak. A Széchenyi István Egyetemmel közösen megkezdték látványsörfőzdéjük kialakítását a győri Széchenyi téren, illetve a természethez visszatérés jegyében az idős bencések számára idősek otthonát szeretnének létrehozni. Nyitottságukat és elhivatottságukat tükrözte az előadás, mely tulajdonságok kihívásaik leküzdését megkönnyíthetik.

A plenáris ülések második napján Dr. Bakó László, a SAPIENTIA Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karának egyetemi adjunktusa, illetve dékánhelyettese előadásában az erdélyi Sapientia egyetem nemzetstratégiai szerepéről hallhattunk előadást. A helyszín Marosvásárhely volt, illetve maga a Sapientia Egyetem. Bakó előadásában kifejtette, hogy 2001-ben a Magyar Kormány, illetve a református, katolikus, unitárius és evangélikus egyházak támogatásával Romániában létrehozták e magyar nyelvű, akkreditált magánegyetemet. Küldetésükként a magyar nyelvű oktatást tűzték ki mind a csíkszeredai karon, mind a marosvásárhelyi karon, illetve kolozsvári karon is. 31 alapképzés, valamint 12 mesterképzés közül választhatnak a hallgatók, akiknek létszáma már elérte a 2330-at. Oktatói bázisuk 213 főállású egyetemi oktatóra épül. Dr. Bakó László arról is beszámolt, hogy az egyetem és a régió közötti együttműködések is zajlanak, sok sikeres, pontszerű kísérlet, program indult útjára. Végül elmondható, hogy a régió demográfiai problémái ellenére a Sapientia oktatja az erdélyi magyar értelmiségi réteg jelentős hányadát.

Dr. Vajda Andrástól, a SAPIENTIA Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusától „Párhuzamos ruralitások – A vidéki környezet átalakulása a rendszerváltást követő évtizedekben Erdélyben” címmel hallgathattunk előadást az erdélyi vidéki környezet rendszerváltozás óta bekövetkezett átalakulásáról. Prezentációja során nagy hangsúlyt fektetett a szakirodalmi áttekintésre melynek során kiemelte, hogy a néprajzi megközelítés a társadalomtudományok egy unikális vetülete. A néprajztudomány fogalomhasználata, megközelítési módja a többi tudományétól eltérő, hiszen a szokások, normák és értékek jelentőségét elsődlegesnek tartja. Említést tett többek között Egyed Ákos, Enyedi György és Gagyi József munkásságáról, akik a paraszti létet, az akkori életkörülményeket, illetve az akkor jellemző hiedelemvilágot vizsgálták. Felsorakoztatta az erdélyi vidéki környezetre ható legfontosabb fordulópontokat, melyek között szerepelt az I. és II. világháború, a kollektivizálódás, az 1960-as évek iparosodási hulláma, az 1989-es rendszerváltás, a 2007-es Európai Uniós csatlakozás, valamint a 2009-es Leader program megkezdése. Konkrét, 100-150 év változásait elemző kutatását két példa ismertetésével reprezentálta számunkra. Elképzelése szerint a falvakra jellemző kultúrákra és értékrendekre jelentősen hatnak az adott korszakra jellemző, természetesnek vélt tényezők (hangok, szagok). Az említett tényezők elemzéséből arra a következtetésre jutott, hogy a paraszti környezetre jellemző részletek (pl. szag: állattartás, föld szaga, szénaillat hang: vonatfütty, templomtorony, kakaskukorékolás) az idő múlásával, illetve a modernizáció következtében jelentősen megváltozott (pl. hang: autók, traktorok, láncfűrész) Az átalakulások miatt pedig a falusi értékrendek és hagyományok jelentősen megváltoztak a vizsgált időszakban.

A plenáris előadások sorát Barkó Gábor Ágoston OSB, a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeum igazgatója zárta „Helyi gazdaságfejlesztés Tihanyban” című előadásával. Az előadás során betekintést nyerhettünk az Apátság működésébe, illetve hogy hogyan segítheti a térség fejlődését és nem utolsó sorban elképzelésekről, fejlesztésekről, amelyeket az Apátság meg szeretné valósítani. A térségben fontos szerepet játszik a turizmus, ezért Tihany megpróbál minél több turisztikai szakembert a településre vonzani a színvonalasabb szolgáltatások és természetesen a térség fellendítése érdekében, jelenleg például évről évre nő az ázsiai turisták száma. 1950-ig Tihany elhagyatott volt, de jelen pillanatban a térség egyik legfontosabb turisztikai célpontjává vált. Az Apátság Tihanyban rendelkezik egy cukrászdával, egy vendégházzal és egy általános iskolát is működtet, amelyben 200 diák tanul. Az Apátság a közeljövőben egy csendszobát szeretne kialakítani, melynek az az érdekessége, hogy csak akkor indul el a „program”, ha a csoport összes tagja csendben marad. További program között említhető, hogy október 1-től a Napváró terasz is várja majd vendégeit a kilátón, a csillagok állása, illetve a nap állása lesz látható. Az Apátság további fejlesztési célokat is kitűzött maga elé, többek között a majorsági épület felújítását, a gyertyaöntőműhely felújítását, illetve bővítését, a levendula Ázsiába való exportálását, valamint egy állandó zarándokútvonal kialakítását.